A japán gyertyák, melyek a piacon uralkodó hangulat vizuális megjelenítését szolgálják, jellemzően 4 értéket közölnek.

Egy gyertya mindig egy adott időszakon belül lezajlott információ mennyiséget vizsgál – ez lehet 1 perc, de akár 4 óra vagy 1 hónap is. A legmagasabb pontja azt a szélsőséges értéket adja meg, ameddig a vásárlók maximálisan hajlandók licitálni. Ezzel szemben a formáció mélypontja az a szám, amelyet az eladók tudtak kiharcolni.

A gyertya tényleges, vastag testét az időegység nyitóára és záróára között találjuk. Ha a záróár lejjebb van, mint a nyitóár (ábrán a fekete színű figura), akkor eső árakról beszélhetünk. Ezzel ellentétesen, amennyiben alacsonyabb nyitóárral indítunk és magasabban zárunk, alapvetőn optimista kicsengése volt a kereskedésnek, emelkedő árral folyt az adásvétel (második, fehér testű gyertya).